Nemzeti mozgalom a nyugatukrán földeken

A nyugatukrá n terü leteken az oktatá s fő leg né met, lengyel, romá n é s magyar nyelven folyt az iskolá kban. Galí ciá ban az ukrá n lakossá g nyomá sá ra ukrá n gimná ziumokat nyitottak, azonban minden ukrá n gimná zium mellé legalá bb ké t lengyelt is.

• Narodovecek

Az Osztrá k-Magyar Monarchia uralma alatt levő né ptö megek egyesü lé si mozgalmá t a kulturá lis é s ukrá n anyanyelvi oktatá si tö rekvé seit a narodovecek akartá k irá nyí tani. Megszerezve a Dnyepermenti Ukrajna nemzeti mozgalma aktivistá inak tá mogatá sá t, a naro­dovecek sok mindent tettek. Sevcsenko Kobzosá nak né pszerű sí té sé vel emelté k a né ptö megek mű veltsé gi szí nvonalá t, a falvakban é s a vá rosokban kö nyvtá rakat hoztak lé tre, mű kedvelő ö nké pző kö rö ket, koncerteket é s szí nelő adá sokat szerveztek. A narodovecek sorait a diá kok é s a taní tó k gyarapí tottá k. Á llandó vagy ideiglenes lakhelyü kö n ö nké nt vá llaltá k a kulturá lis é s felvilá gosí tó munká t a né ptö megek kö ré ben.

A lvivi narodovecek kezdemé nyezé sé re itt 1868-ban megalakult a Proszvita tá rsasá g, mely arra volt hivatott, hogy taní tsa é s mű velje a né pet, 1873-ban pedig a Sevcsenko Tá rsasá g, melynek cé lja az ukrá n nyelv é s irodalom fejlesz­té se volt. Lvivben a narodovecek nyomdá t nyitottak. Galí cia lett az ukrá n nyelvű kö nyvnyomtatá s kö zpontja. A narodoveci ú jsá gokban é s folyó iratokban (a leghosszabb ideig mű kö dtek é s a legné p­szerű bbek voltak a „Pravda" é s a „Tett"), valamint egyes kiadvá nyokban publiká ltak a dnyepermellé ki ukrá n í ró k is.

Ivá n Franko tá mogatta a narodovecek kulturá lis é s felvilá gosí tó tevé kenysé gé t, akik elé rté k azt, hogy a XIX. szá zad vé gé n a „Proszvitá nak" Galí ciá ban 19 alapszervezete é s 816 kö nyvtá ra volt. „Fejlő dj, magas tö lgy” c. kö ltemé nyé ben (1883) az egysé ges Ukrajna eszmé jé t juttatja kifejezé sre.

Azonban nem tudott egyeté rteni azzal, hogy meghunyá szkodtak a hatalom elő tt. Legjobban az a propaganda há borí totta fel ő t melyet a narodovecek a 90-es é vekben a tá rsadalmi é let ú gynevezett „ú j é rá já é rt" indí tottak. Arró l volt szó ugyanis, hogy a narodovec ké pviselő k a galí ciai szejmben fenntartá s né lkü l lojá lisak legyenek é s kö z­ben, ahogy Franko mondta, „hallgassanak a né p sé ­relmeirő l". Galí cia kö zigazgatá si hivatalaiban né há ny hivatalnoki szé khez jutva, a narodovecek feleskü dtek arra, hogy hittel é s igazul fogjá k szolgá lni a Habs­burg-monarchiá t: ezzel pedig elfogadtá k az ö rö kö s idegen hatalmat é s az ukrá nsá g terü leti feldara­boltsá gá t.

• Moszkva-bará tok

Az ú gynevezett Moszkva-bará tok arra szó lí tottá k a né ptö megeket, hogy egyesü ljenek az Orosz Birodalommal, melynek vezető kö reitő l a Moszkva­-bará tok nemcsak ideoló giai tá mogatá st, de titkos pé nzbeli juttatá sokat is kaptak, amit a nyugatukrá n lakossá g kö ré ben folytatott propagandá ra haszná ltak fel, annak az eszmé nek a terjeszté sé re, hogy ukrá n né p nincs is é s csak egy pá norosz né p van a Ká rpá toktó l a Kamcsatká ig.

A legszorgalmasabban igyekeztek bevezetni ezt a keveré k orosz nyelvet a ká rpá taljai Moszkva-bará tok Adolf Dobrjanszkij vezeté sé vel. Az ungvá ri „Templomi ú jsá g" szerkesztő je, Ivá n Rakovszkij azt bizonygatta, hogy ukrá n né p é s ukrá n nyelv nincs, csak egy egysé ges orosz nyelv é s egy egysé ges orosz né p lé tezik.

• A lengyel felkelé sek ukrá n ré szvevő i

1860. decemberé ben a kijevi egyetem diá kja, Jevhen Mosszakovszkij a Kijevi Katonai Szakiskolá ban egy illegá lis csoportot lé tesí tett, melynek tagjai (pl.A. Gercen, Ny. Csernisevszkij) T. Sevcsenko mű veit olvastá k, né p­szerű sí tetté k munká ssá gukat eszmetá rsaik kö ré ben. Az illegá lisan szervezkedő k cé lja az volt, hogy elő ké szí tsé k az ukrá n parasztsá g felkelé sé t a lengyel felszabadí tó mozgalom megsegí té sé re, mely a 60-as é vek kezdeté n aktivizá ló dott. Ezt szerette volna az ukrá n ifjú sá g egy má sik csoportja is Kijevben, melyet 1862-tő l a gimná zium vé gző s diá kja, Volodimir Szinyohub vezetett. A falvakban a csoport tagjai „kobzos esteket" szerveztek, ahol a falusiak kö ré ben feljegyezté k a né p­kö lté szeti alkotá sokat, feleltek a falusiak ké rdé seire az aktuá lis tá rsadalom­politikai é letbő l, megmagyará ztá k az é rtelmisé g tá rsadalmi mozgalmá nak tá vlati cé ljait.

Az 1861-1862-es é v folyamá n, letartó ztatá sá ig Kraszovszkij aktí van terjesztette Sevcsenko mű veit é s A. Gercen kü lfö ldi forradalmi kiadvá nyait. a vá ros demokratikus kö reiben, forradalmi agitá ció s munká t fejtett ki a parasztsá g kö ré ben az egé sz Kanyivi já rá sban. Megtudva, hogy a vá rosban á llomá sozó katonasá got a parasztmozgalom elfojtá sá ra irá nyí tjá k, Kraszovszkij egy felhí vá st.í rt é s terjesztett a katoná k kö ré ben, hogy ne vegyenek ré szt a megtorlá sokban. A forradalmá rt Szibé riá ba szá mű zté k. Ott nemsoká ra belehalt a ké nyszermunká ba.

1863-ban Lengyelorszá gban kitö rt a nemzeti felszabadí tó felkelé s.

A lengyel felkelő k soraiban akkor legalá bb 300 egykori cá ri katonatiszt harcolt: oroszok, ukrá nok, beloruszok. Lengyelorszá g terü leté n Lublin vá roska kö zelé ben harcolt egy partizá ncsapat Ivá n Necsajjal az é lé n.

A Balparti Ukrajná ban, ahol akkor szinté n len­gyel felkelő csapatok harcoltak, a „Fö ld é s szabad­sá g" szervezet tagjai a lakossá g é s a cá ri hadsereg kö ré ben rö plapokat terjesztettek a felszabadí tó harc tá mogatá sá ra. A lengyel felszabadí tó mozgalom vezető i Lengyelorszá got az 1772-es hatá rok kö zö tt akartá k visszaá llí tani (azaz a Jobbparti Uk­rajna hozzá csatolá sá val), az ukrá n parasztsá got kö zö mbö ssé, ső t mondhatni ellensé gessé tette a lengyel felkelé s irá nt.

1864-ben a felkelé st a cá ri hadsereg elfojtotta.

· Nemzeti eszme Galí cia ukrá n pá rtjainá l

Orosz-ukrá n Radiká lis Pá rt - 1890-ben szervezté k meg. Arra tö rekedett, hogy megszilá rdí tsa a tá rsadalmi é let alapjainak tudomá nyos szocialista é s demokratikus eszmé it, felhaszná lja a tudomá ny, a kultú ra eredmé nyeit é s az informá ció s eszkö zö ket a nemzeti ö ntudat é s a szolidaritá s nö velé sé re az ukrá n-orosz né ptö megekben.

Ukrá n Szociá l­demokrata Pá rt - programkö vetelé se az ukrá n né p szabad á llamá ró l szó lt, szabad kö ztá rsasá gá ró l. Mikola Hankevics egyik legné pszerű bb tagja.

Nemzeti-demokratikus Pá rt - fő cé lké nt vette fel programjá ba az ukrá nok felszabadí tá sá é rt folytatott kü zdelmet. Juliá n Romancsuk volt a vezető je, Ivá n Frankó né s Mihajlo Hrusevszkij is tá mogatta ezt a né zetet.