Ukrán nemzeti mozgalmak

1. Nemzeti mozgalom a Dnyepermenti Ukrajná ban

• A hlopomá nok é s V. Antonovics

A nemzeti ö ntudatot első kké nt a Dnyepermenti Ukrajná ban a kijevi egyetem diá kjai kezdté k é breszteni. Az 50-es é vek vé gé n megalakí tottá k a „Hlopomá nok" titkos tá rsasá gá t, melynek tagjai voltak Volodimir Antonovics, Borisz Poznanszkí j, Tadej Rilszkij, Anatol Szvidnickij é s má sok, akik kö zeledni akartak a né phez, hogy vé delmezzé k szociá lis é rdekeiket é s é lesszé k az ö ntudatos hazafisá got.

Hlopomá noknak (a lengyel hlop-paraszt szó bó l) vagy hohlomá noknak (a becsmé rlő hohol-ukrá n gú nyné vbő l) rosszindulatú an nevezté k el ő ket. Magukat ukrá nofí leknek, azaz ukrá nbará toknak nevezté k.

A hlopomá nok ideoló gusa Volodimir Antonovics volt, a kijevi egyetem tö rté né sz-bö lcsé sz diá kja, aki 1860-ban vé gezte el az egyetemet, ké ső bb ugyan­ennek a taninté zmé nynek lett a professzora.

A lengyel ifjú sá g egy csoportja é lü kö n Antonoviccsal megalakí totta az ellengyelesedett ukrá n raznocsinyec (nem nemesi szá rmazá sú) ifjú sá gi csoportot (melyet ké ső bb hlopomá noknak neveztek el).

A hlopomá nok vé gső straté giai cé ljukat a cá rizmus, a jobbá gysá g eltö rlé sé ben é s egy demokratikus kö ztá rsasá g lé trehozá sá ban lá ttá k, ahol oroszok, ukrá nok é s lengyelek kö zö sen, szabad akaratukbó l é lnek. Elké p­zelé sü k megvaló sí tá sá t a mű veltsé g terjeszté sé vel kezdté k a falusiak kö ré ben.

Falusi ruhá t ö ltve a hlopomá nok rendszeresen já rtá k a falvakat. Né melyü k szá má ra ez a falujá rá s bö rtö nnel vé gző dö tt é s nyomozá ssal, az akkor igen veszé lyes „kommunista tá rsasá g megalakí tá sá é rt" vá d alapjá n.

A hlopomá nok tá rsasá ga berekesztette mű kö dé sé t az 1860-6l-es é v forduló já n ré szvevő inek elhatá rozá sá ra. A kijevi egyetem má s hallgató ival együ tt (kö ztü k Pavlo Csubinszkijjal, a Szinyohubij-fivé rekkel, Ivá n Ká szjanenkó val, Mihajlo Drahomanovval) megalkottá k az „Ukrá n kö zö ssé g" titkos tá rsasá got, melynek legá lis propaganda munká ja a vasá rnapi iskolá kban ö sszpontosult.

A cá ri ható sá gok figyelni kezdté k a tá rsasá g tevé kenysé gé t. Pé tervá rra nyugtalaní tó hí rek é rkeztek arró l, hogy a tá rsasá g tagjai az ukrá n kormá nyzó sá gokban tett utazá saik alkalmá val kö zelednek az egyszerű né phez, í rni - olvasni taní tjá k ő ket é s hogy fokozatosan az ö nké nyuralom ellen fordí tjá k ő ket.

Az Orosz Birodalom fő vá rosá ban szinté n mű kö dö tt egy ukrá n tá rsasá g, mely az „Alap" cí mű folyó irat kö ré csoportosul.

Ez az első ukrá n irodalmi, mű vé szeti é s publicisztikai folyó irat, mely havonta jelent meg Pé tervá ron 1861—1862 folyamá n Vaszil Bilozerszkij, Mikola Kosztomarov é s Pantelejmon Kulis, az egykori Cirill é s Metó d Tá rsasá g tagjai szerkesztetté k. A folyó irat vé delmezte az ukrá n ü gyet, erő sí tette a nemzettudatot. A folyó iratban ukrá n nyelven kö zö lté k Tarasz Sevcsenko é s má sok irodalmi mű veit. A cenzú ra fokozott nyomá sá ra a folyó irat a szerkesztő k ö nszá ntá bó l szű nt meg.

A tá rsasá gok gyakorlati tevé kenysé ge fő ké pp kulturá lis é s az oktatá si inté zkedé sek megvaló sí tá sá ra szorí tkozott. A tá rsasá gok tagjai kö zü l sokan ré szt vettek a vasá rnapi iskolá k munká já ban, ukrá n tan­kö nyveket bocsá tottak ki, gyű jtö tté k é s sajtó alá rendezté k a né pkö lté szeti mű veket.

• A hromada mozgalom é s M. Drahomanov

A 70-es é vekben ú jjá ­szü lettek a tá rsasá gok (hromadá k) Ukrajná ban. A cá ri ö nké nyuralom megdö nté se volt a cé l. Kijev, Poltava é s Odessza tagsá gá nak kong­resszusa egy taná csot vá lasztott (Volodimir Antonovics, Vilijam Berenstam, Mihajlo Drahomanov, Olekszandr Ruszov, Pavlo Csubinszkij stb.), mely az ö sszes ukrá n tá rsasá g szö vetsé gé nek kö zponti irá nyí tó szerve lett.

Ukrajna tudomá nyos é s tá rsadalmi é leté ben fontos esemé ny volt 1874-ben a III. Ö sszorosz Archeoló giai Kongresszus megrendezé se Kijevben a legaktí vabb tá rsasá gok ré szvé telé vel A kongresszus munká já ban 121 tudó s vett ré szt Ukrajna kü lö nbö ző vá rosaibó l, é s munká já nak idejé n ré gé szeti leletek, ré gi ukrá n fö ldrajzi té rké pek kiá llí tá sá t is megrendezté k.

Tá rsadalmi tevé kenysé gü ket mindenekelő tt a szociá lis é s nemzeti igazsá gossá g keresé sé re ö sszpontosí tottá k.

Podolinszkij, Ziber é s Drahomanov kiemelkedtek tevé kenysé gü kkel.

Podolinszkij – szocioló gus, egyik vezető tag. Az ukrá n né p politikai é s nemzeti ö ntudatá nak emelé se volt a cé lja.

M. Ziber – a kijevi egyetem docense. Marx gazdasá gi é s filozó fiai eszmé inek né pszerű sí tő je volt. Vé delmezte a szegé nysé g reformok ú tjá n tö rté nő lekü zdé sé t.

M. Drahomanov – mű veiben (Levelek a Dnyepermenti Ukrajná ba, É rdekes gondolatok az ukrá n nemzetisé gi ü gyrő l stb.) felemelte szavá t a né peknek az orosz cá rizmus é s az Osztrá k-Magyar Monarchia á ltali szociá lis é s nemzeti elnyomatá sa ellen. Az Orosz Birodalom helyett fö deratí v á llamot ké pzelt el, né pszerű sí tette az ukrá n né p kultu­rá lis é rté keit, szorgalmazta a szellemi egysé get az orosz né ppel. Tiszteletben tartotta a marxista tanokat, de nem fogadta el az osztá lyharc é s proletá rdiktatú ra elmé leteket.

1875-ben mindhá rman kü lfö ldre utaztak.

A 70-es é vekben kü lfö ldi ukrá n sajtó kban szocializmussal szimpatizá ló folyó iratok jelennek meg (pl. Hromada), melyekben a termelé si eszkö zö k magá ntulajdoná nak megszü nteté sé t, kollektí v tulajdon lé trehozá sá t né pszerű sí tetté k.

• Forradalmi narodnyikok Ukrajná ban

A felszabadí tó mozgalom stafé tabotjá t a 60-as é vek forradalmi demok­ratá itó l a 70-es é vekben a narodnyikok vetté k á t. Ezek olyan csoportok voltak, melyek mind az orosz, mind az ukrá n kormá nyzó sá gokban tevé kenykedtek (pé ldá ul Kijevben, Odesszá ban, Csernyihivben), kapcsolatban á lltak egymá ssal é s vé gü l egy egysé ges pé tervá ri irá nyí tá s alá kerü ltek.

Hogy nö veljé k a parasztsá g forradalmi aktivitá sá t, a narodnyikok igye­keztek meggyő zni ő ket arró l, hogy egy olyan rendszert kell kialakí tani, amely szabadsá got é s egyenlő sé get biztosí tana minden dolgozó nak. E cé lbó l falura kö ltö ztek, ott helyezkedtek el dolgozni. A parasztsá g kö ré ben a propagandá t a „Fö ldet é s szabadsá got a né pnek" jelszó val folytattak é s megmagyará ztá k, hogy ez azt jelenti: minden fö ld a parasztsá g tulajdoná ba megy á t é s helyi paraszt­ö nkormá nyzatokat hoznak lé tre. E programot a narodnyikok a forradalomba á tcsapó tö meges parasztfelkelé sek á ltal akartá k megvaló sí tani.

Ukrajná ban a narodnyikok a helyi lakossá g harci kedvé re é pí tettek, tudvá n, hogy itt tö rté nelmi hagyomá ny a lakossá gnak a felszabadí tó mozgalomban való ré szvé tele. A csihirini parasztok (a szegé ny- é s kö zé pparasztsá g) megtagadta az adó fizeté st, ö nké nyesen ú jraosztottá k a fö ldet.

Jakiv Sztefanovics, Lev Dejcs é s Ivá n Bohanovszkij elhatá rozta, hogy kihaszná lja a parasztsá g lá zadó hangulatá t. Fab­riká ltak egy cá ri gramotá t (levelet), mely arra hí vta fel a parasztsá got, hogy a falvakban titkos fegyveres csapatokat szervezzenek é s egy meghatá rozott idő ben lá zadjanak fel a cá ri hivatalnokok, a nemesek é s á ltalá ban az elnyomó k ellen. A titkos csapatok idő rő l idő re talá lkozó kat rendeztek, melyeken megvitattá k a szociá lis harc é s a kö zelgő felkelé s tervé t.

1877-ben azonban az ö sszeeskü vő ket a cá ri hatalom leleplezte é s be­bö rtö nö zte. Tö bb mint ezer parasztot letartó ztattak. Vezető iket ké nyszermunká ra é s szá mű zeté sre í té lté k. Ez a mozgalom a „csihirini ö sszeeskü vé s" né ven vonult be a tö rté nelembe.

Ezutá n a narodnyikok megpró bá ltak propagan­dá t folytatni a lakossá g má s ré tegeiben, pé ldá ul a munká ssá g kö ré ben. 1880-ban Kijevben lé trehoztá k a Dé lorosz Munká sszö vetsé get.

A Szö vetsé g tagjainak illegá lis nyom­dá ja is volt, ahol a felhí vá sokat nyomtattá k. A vá ro­son kí vü l á llandó titkos gyü lekező ket tartottak, me­lyeken a vá llalkozó k elleni politikai harc ké rdé seit vitattá k meg.

Egy é vig sem á llt fenn a Szö vetsé g — feloszlott, miutá n vezető it letartó ztattá k.

1881. má rcius 1.-é n II. Sá ndor cá r ellen sikeres meré nylet hajtottak vé gre. Az ú j cá r, III. Sá ndor akasztó fá ra kü ldte a meré nyletben ré szt vevő narodnyik forradalmá rokat.

A cá rizmusnak azonban nem sikerü lt azonnal likvidá lni a narodnyikok szá mos vidé ki kö ré t. A 80-as é vek kö zepé ig folytattá k illegá lis agitá ció s é s propagandamunká jukat, terjesztetté k a cá rizmusellenes irodalmat, forradalmi felhí vá sokat jelentettek meg.

1885-ben a letartó ztatá soktó l megmenekü lt vezető narodnyikok, hogy kissé aktivizá ljá k a mozgalmat, Katerinoszlá vban ö sszehí vtak egy illegá lis kongresszust. A cá ri ható sá gok azonban hamarosan letartó ztattá k a kongresszuson megvá lasztott vezető ket, ezutá n pedig a helyi forradalmi narodnyik csoportok is berekesztetté k tevé kenysé gü ket. A narodnyikoknak nem sikerü lt sem parasztforradalmat vé ghezvinni, sem pedig eltö rö lni a cá ri rend­szert. Elvesztetté k vezető szerepü ket a felszabadí tó mozgalomban.

• A valujevi kö rlevé l é s az emsi rendelet

A tá rsasá gok lé trejö tté vel erő sö dö tt az ukrá n nemzet egysé gesü lé si folyamata, mely az ukrá n nemzeti mozgalom aktivizá ló dá sá t eredmé nyezte. Ez nyugtalaní totta az Orosz Birodalmat, é s hozzá kezdett az ukrá n é rtelmisé g kulturá lis felvilá gosí tó tevé kenysé gé nek felszá molá sá hoz.

A cá ri hatalom nem né zte jó szemmel, hogy né há ny iskolá ban Ukrajná ban a taní tá s nem a hivatalos orosz, hanem ukrá n nyelven folyt é s hogy engedé ly né lkü l bevezetté k a tö rté nelemtaní tá st nem hivatalos tankö nyvekbő l. Tartottak attó l, hogy az ukrá n nyelvű oktatá s a né ptö megeket elidegení ti majd az Orosz Birodalomtó l. Hangoztattá k, hogy az ukrá n nyelv nem ö ná lló nyelv, hanem az orosz nyelvjá rá sa, s aki ukrá n nyelven publiká l, annak az a cé lja, hogy Ukrajná t elszakí tsa Oroszorszá gtó l.

Pé tervá rra sorra é rkeztek a titkos jelenté sek a cá rizmus vé delmező itő l a vasá rnapi iskolá k taní tó inak forra­dalmi propagandá já ró l mind Oroszorszá gban, mind Ukrajná ban. Erre vá laszul II. Sá ndor cá r 1862. jú nius 12-é n kiadta a „legfelső bb parancsot", hogy mindenhol zá rjá k be a vasá rnapi iskolá kat, mert ezeket „olyan szemé lyek hatá sá ra é s kö zremű kö dé sé vel nyitottá k meg, akiknek feladata az á llamhatalom megingatá sa volt. "

Ezt kö vette Valujev, a cá ri belü gyminiszter 1863. jú lius 18-á n kiadott é s minden ukrá n kormá nyzó sá gba elkü ldö tt egy kö rlevelet (Valujevi kö rlevé l), melyben szigorú an megtiltotta az ukrá n nyelvű tankö nyvek é s á ltalá ban minden elemi iskolai kö nyv nyomtatá sá t.

Valujev kö rlevelé nek az a kijelenté se, hogy ukrá n nyelv nem volt, nincs é s nem is lesz, nyí ltan tü krö zte a cá ri kormá ny egé sz belpolitiká já nak ukrá nellenessé gé t.

Mihajlo Juzefovics ukrá n szá rmazá sú poltavai fö ldesú r, a kijevi fő kormá nyzó magas beosztá sú hivatalnoka a 70-es é vekben ajá nlotta a cá rnak, hogy fokozzá k az ukrá n nyelvet tiltó inté zkedé seket, mert akik né pszerű sí tik, azok kö ztá rsasá gi rendszerű szabad Ukrajná t akarnak hetmannal az é lé n.

A cá ri ö nké nyuralom vé delmező jé t Pá tervá rra hí vtá k, ahol felvetté k az ú jonnan szervezett titkos bizottsá gba, melynek az volt a feladata, hogy inté zkedé seket dolgozzon ki az ukrá nbará tok ellen. Csaknem egy é vig mű kö dö tt a bizottsá g, é s arra a kö vetkezteté sre jutott, hogy ha megengedik a kü lö n irodalmat az egyszerű ukrá n né p nyelvé n, ez erő s alapot adna ahhoz a meggyő ző dé shez, hogy lehetsé ges Ukrajna elszakadá sa Oroszorszá gtó l.

Az ukrá nsá g elleni harc a titkos bizottsá gnak annyira fontos é s siető s volt, hogy a cá rt mé g a né met ü dü lő vá roská ban, Emsben pihené se é s gyó gy­kezelteté se idejé n is bá torkodtak megzavarni. II. Sá ndor, akit aggasztottak az ukrá n nemzeti mozgalomró l é rkező hí rek, kegyesen fogadta a bizottsá g kü ldö tteit é s azonnal, 1876. má jus 18-á n alá í rta Juzefovics hatá rozat tervezeté t az ukrá n í rá sbelisé g teljes betiltá sá ró l. Ezzel az okmá nnyal, melyet a kortá rsak Emsi rendelet nek vagy „ Juzefovics tö rvé nynek" neveztek el, megtiltottá k nemcsak azt, hogy ukrá n nyelven jelenjenek meg a mű vek é s a fordí tá sok (aká r a dalszö vegek is), de azt is, hogy az Orosz Birodalomba behozzá k a kü lfö ldö n nyomtatott ukrá n kö nyveket é s brosú rá kat. Megtiltottá k azt is, hogy ukrá n szí nmű veket adjanak elő, ukrá n dalesteket vagy irodalmi esteket rendezzenek.

III. Sá ndor tró nra lé pé sé nek első é vé ben (1881) né mi engedmé nyekre szá nta el magá t az ukrá n nemzetisé gi ké rdé sben. A belü gyminiszté rium Ukrajna kormá nyzó sá ­gaiba egy „magyará zatot" kü ldö tt szé t az Emsi rendelethez. A korá bban engedé lyezett ukrá n nyelvű szé pirodalmi mű vek é s tö rté nelmi dokumentumok mellett megengedté k a szó tá rak kiadá sá t is. Az ukrá n nyelvű szí ni elő adá sokra mostantó l kezdve a kormá nyzó sá gi hivatal adta ki az engedé lyt.

Mindemellett azonban a „Juzefovics-tö rvé ny" é rvé nyben maradt. Nem tö rö lté k el, ső t kiegé szí tetté k:

1886 – az Oroszorszá gbó l Ukrajná ba é rkező hivatalnokok fizeté sé t felemelté k

1892 – megtiltottá k orosz mű vek ukrá nra fordí tá sá t

1894 – tilos ukrá n nyelvű kö nyvek behozatala

1895 – tartalmuktó l fü ggetlenü l betiltottá k az ukrá n olvasó kö nyvek nyomtatá sá t.

Az Ukrajna nevet a cá ri cenzú ra a nyomtatá sban a megalá zó „Kisoroszorszá g" elnevezé sre cseré lte fel.

• „Kijevi Ré gisé gek" cí mű folyó irat

A XIX. szá zad 80-as é s 90-es é veiben a hromá dá k tagsá ga a „Kijevi Ré gisé gek" cí mű lap szerkesztő sé ge kö ré csoportosult, melyet 1882-ben alapí ­tottak Kijevben. 25 é ves fenná llá sá nak ideje alatt ez volt a Dnyepermenti Ukrajna egyetlen ukrá n nyelvű folyó irata, mely nagyon né pszerű volt az é rtel­misé g kö reiben é s elő segí tette az ukrá n nemzeti ö ntudat megerő sö dé sé t é s terjedé sé t. A folyó iratban nemcsak a kelet-, de a nyugatukrá n terü letek tudó sainak é s í ró inak mű veit is publiká ltá k.

• „A taraszistá k bará ti tá rsasá ga"

A harkivi felső fokú taninté zmé nyek diá kjai: Ivá n Lí pa, Mikola Bajzdrenko, Mihajlo Bazkevics é s a kijevi egyetem diá kja, Vitalij Borovik 1892-ben Kanyevbe utaztak é s Tarasz Sevcsenko sí rjá ná l „A taraszistá k bará ti tá rsasá g” -á nak neveztek el magukat, egy olyan szervezetet hoztak lé tre, mely Sevcsenko tá rsadalmi-politikai eszmé inek megvaló sí tá sá é rt harcol.

Harkivban a taraszistá k bará tsá got kö tö ttek Olekszandr é s Szofí ja Ruszovval, akik az ukrá n nemzeti mozgalom aktí v ré szvevő i voltak mé g a XIX. szá zad 70-es é veiben. Velü k együ tt egy ú j „Ifjú tá rsasá g”- ot" hoztak lé tre, melyhez 20-ná l tö bb diá k tartozott. Kidolgoztá k szervezetü k alapszabá lyá t é s programjá t. Lé trehoztá k az illegá lis kiadvá nyok kö nyvtá rá t, ilyen kiadvá nyokat rendeztek sajtó alá, a titkos ö sszejö veteleken politikai beszé deket mondtak, leveleztek galí ciai eszmetá rsaikkal. Ilyen taraszista kö rö k jö ttek lé tre Kijevben, Poltavá ban, Csernyihivben, Odesszá ban, Herszonban, Olekszandriá ban. Programjukban a taraszistá k mindenekelő tt az egé sz Ukrajna egysé gé t hangoztattá k.

A taraszistá k egy kü lö n program fejezetben, melyben kiemelté k legfő bb feladataikat, rá mutattak arra, hogy be kell vezetni az ukrá n nyelvet a tá rsadalmi-politikai é letben, a kultú rá ban, az oktatá sban, a csalá di é rintkezé sben. Ugyanakkor a gazdasá gi ké rdé sek elhanyagolá sa ellen is felemelté k szavukat, mert tudtá k é s á llandó an gondoltak arra is, hogy csak az anyagilag biztosí tott né p tö rő dhet é rdemben a nemzeti felvilá gosí tá s ü gyé vel.

• Ukrá n diá ktá rsasá gok

A 90-es é vek má sodik felé ben ö ná lló jelentő sé get kap az ukrá n nemzeti ú jjá szü leté sben a diá kmozgalom. A harkivi taraszistá k tá rsasá gá nak szé tveré se utá n kö zpontjuk Kijevbe helyező dö tt á t. 1895-ben itt alakul meg az „Ukrá n diá ktá rsasá g”, melyet a kijevi egyetem diá kjai, V. Domanickij, H.Lazarevszkij, P. Holodnij, I. Rudenko hoznak lé tre. Ké t é v mú lva ugyanilyen szervezet alakul Har­kivban is. Ezt Dmitro Antonovics (a kijevi professzor fia), Mihajlo Ruszov, Olekszandr Kovalenko é s má sok szervezté k.

Az ukrá n kultú ra é s gazdasá g szabad fejlő dé sé t szorgalmazva, az ukrá n diá ktá rsasá gok a cá ri ö nké nyuralom elleni politikai harc ké rdé seiben kü lö nbö ző né zeteket vallottak: autonó mia, fö derá ció, ö ná lló sá g. A tö megek ukrá n nemzeti azonossá gtudatá nak nö ­velé sé t legá lis é s illegá lis eszkö zö kkel vé gezté k. Uk­rajna vidé ki vá rosaiban ö nké pző kö ri koncerteket é s szí nielő adá sokat szerveztek, elő adá sokat tartottak, is­mertetté k az ukrá n publicisztikai é s szé pirodalmat, politikai kiá ltvá nyokat dolgoztak ki é s terjesztettek.

• Az „Ifjú Ukrajna"

1899-ben Kijevben megtartottá k a II. Ö sszukrá n Diá kkongresszust. Az ú j ukrá n diá kszö vetsé g „Ifjú Ukrajna" elnevezé st kapta.Első sorban a kö vetkező feladatokat tű zté k ki cé lul:

1) Megá llí tani a nemzet szá má ra ká ros é s pusztí tó elnemzetietlení té st a diá ksá g kö ré ben Oroszorszá gban é s minden ukrá n diá kot megnyerni az ukrá n nemzeti é rdekek szolgá latá nak.

2) Felhí vni a figyelmet a rossz szociá lis, gazdasá gi, kulturá lis helyzetre.

Ami Ukrajna tá rsadalmi-politikai ké rdé seit é s a szomszé dos á llamokkal való kapcsolatá t illeti, az „Ifjú Ukrajna" tulajdonké ppen a „Taraszistá k tá rsasagá nak” megfelelő kö vetelmé nyeit ismé telte meg. Ez s szociá ldemokrá cia ú tja volt. A szociá ldemokrá cia ideoló giá já t a Forradalmi Ukrá n Pá rt tette magá é vá, mely az „Ifjú Ukrajna" alapjá n jö tt lé tre. Dmitro Antonovics kezdemé nyezé sé re alakult meg 1899-ben Harkivban.