Az Orosz Birodalom területén belül

A Dnyepermellé ki Ukrajná bó l az á ttelepü lö k tö mege az Orosz Birodalom keleti é s dé lkeleti vé gvidé kei felé vette ú tjá t. Mind a kilenc ukrá n kormá nyzó sá g­bó l vá ndoroltak ki telepesek, ahol a parasztok kezé ben az egé sz megmű velt fö ldterü letnek csak a 28—60 szá zalé ka volt. Az ukrá n parasztok má r a XIX. szá zad 80-as é veinek elejé n ké rvé nyezté k a cá ri ható sá goktó l, hogy engedé lyezzé k az á ttelepü lé st a szabad fö ldekre. A kormá ny ö sztö nö zte a parasztsá g á ttelepü lé sé t dí jmentes utaztatá ssal, kö lcsö nö k nyú jtá sá val, hogy felszerelhessé k gazdasá gukat, jó szá g, vető mag é s a há ztartá si cikkek vá sá rlá sá ra é s á tszá llí tá sá ra nyú jtott segé llyel, valamint azzal, hogy ké t-há rom é vre felmen­tette ő ket az adó fizeté s terhe é s a kö telező katonai szolgá lat aló l.

Folytató dott mé g a XVIII. szá zad vé gé n é s a XIX. szá zad elejé n kezdő dö tt á ttelepedé si hullá m a Volga mellé ké re é s az É szak-Kauká zusba. A XIX. szá zad má sodik felé ben az ukrá n lakossá g itt megké tszerező dö tt é s a Volga alsó folyá sá n elé rte a 400 ezret, a Kauká zusban pedig az 1, 3 millió fő t. Tö bb mint 100 ezer ukrá n telepedett le Kazahsztá nban é s Kö zé p-Á zsiá ban, de a lakossá g ö sszlé lekszá má nak csak alig tö bb mint 1 szá zalé ká t tette ki.

Az ukrá n parasztok sajá t mező gazdasá gi tapasztalatukat vitté k az ú j lakó helyekre, a gabonatermeszté si gyakorlatban itt ismeretlen hajdina, kukorica, cukorré pa, paradicsom, szamó ca stb. termeszté sé t Kirgizsztá nban az első ukrá n telepesek megé rkezé sé ig, a XIX. szá zad 70-es é veiig pedig nem ismerté k a mé hé szetet mint ö ná lló mező gazdasá gi foglalkozá st. De má r a XX. szá zad elejé n tö bb ezer pud mé zet termeltek.

Sokan Szibé riá ba é s a Tá vol-Keletre telepü ltek á t, amit a cá ri kormá ny a leginká bb tá mogatott. Kü lö nö sen megnő tt az á ttelepü lő k szá ma Ukrajná bó l Szibé riá ba é s a Tá vol-Keletre, miutá n megé pü lt a transzszibé riai vasú tvonal. Az ukrá nok a vasú tvonal menté n telepedtek le.

A Dnyepermellé ki ukrá nok tö meges kivá ndorlá sá val egy idő ben elkez­dő dö tt a nyugatukrá n parasztsá g kivá ndorlá sa is. Az ukrá n emigrá nsok kö zü l sokan az amerikai kontinens felé vetté k ú tjukat.

1865-ben A. Honcsarenko pravo­szlá v pap szinté n Ameriká ba kö ltö zö tt, ahol szlá v kö nyvtá rat alapí tott, angol é s orosz nyelven adta ki a „The Alaska He­rald" („Alaszkai Hí rmondó ") cí mű lapot a Szvoboda nevű ukrá n nyel­vű mellé klettel.

Azokat pedig, akik a 70-es é vek vé gé n é rkeztek az Amerikai Egyesü lt Á llamokba, bevette az á ltala lé trehozott kaliforniai mező gazdasá gi szö vetkezetbe. 1916-ban halt meg.

1877-ben az ukrá n á ttelepü lő k első csoportja Ká rpá taljá ró l é rkezett az USA-ba é s Pennsyl­vania á llam bá nyá szainak sorait gyarapí tottá k.

Az ukrá n á ttelepü lő k lelki gondozá sá val a papok foglalkoztok. 1884-tő l kezdve a 90-es é vek vé gé ig az ukrá n bevá ndorló k tö bb mint fé lszá z templomot é s ká polná t é pí tettek. Az istentiszteletet itt papok tartottá k, akiknek tö bbsé ge Ká rpá taljá ró l é rkezett. Galí ciá bó l szá rmazó gö rö g katolikus papok egy csoportja megszervezte az ö ná lló ukrá n gö rö g katolikus egyhá zat Ame­riká ban.

Az egyhá zi é lethez kapcsoló dott a kulturá lis felvilá gosí tá s, 1888-tó l az ukrá n gyerekek szá má ra egyes egyhá zak mellett ukrá n né pismereti iskolá k nyí ltak.

A XIX. szá zad vé gé n az USA-ba bevá ndorló ukrá nsá g, amelynek szá ma elé rte a 200 ezret, bá r nehé z anyagi kö rü lmé nyek kö zö tt é lt, mé gis megő rizte ukrá n nemzeti szoká sait é s tradí ció it é s egy egysé ges nemzeti kö zö ssé gnek tudta magá t.

A XIX. szá zad vé gé n megkezdő dtek az á ttelepü lé sek Kanadá ba is. A bevá ndorló k tö bbnyire galí ciaiak é s bukovinaiak voltak.

Az ukrá n bevá ndorló k Kanada nyugati, lakatlan terü letein telepedtek le (Manitoba, Saskatchewan, Alherta á llamokban).

Az ú jonnan é pü lt falvakban az ukrá n bevá ndorló k meg akartá k ő rizni tradí ció ikat, a tá rsadalmi é letben ugyanazokat az ü nnepeket tartottá k, mint otthon.

A legnehezebbek volt a helyzete az amerikai kontinensen azoknak, akik Brazí lia é s Argentí na terü leté n telepedtek le. A termé szeti viszonyok itt gyö keresen kü lö nbö ztek az otthoniaktó l.

Az első ukrajnai telepesek a XIX. szá zad 70—80-as é veiben jö ttek ide. A tö meges ukrá n bevá ndorlá s ezekbe az orszá gokba a90-es é vekben kezdő dö tt. A brazil é s az argentin kormá ny jelentő s enged­mé nyekkel ö sztö nö zte a bevá ndorló kat: vá llaltá k az ú tikö ltsé g megté rí té sé t, tí z é vi haladé kot adtak a teljes jogú tulajdonba á tengedett 25-50 hektá ros fö ldek kifizeté sé re.

Nem sok gazdá nak sikerü lt beindí tani farmergazdasá gá t a rendkí vü li tró pusi termé szeti viszonyok kö zepette, a teljesen lakatlan pusztá ban, pré rin é s dzsungelben. A kró nikus betegsé gek, a nagy halá lozá si ará ny, az elemi orvosi segí tsé g hiá nya é s a minden higié niá t né lkü lö ző é letfelté telek sok ukrá nt arra ké sztettek, hogy megforduljon é s visszaté rjen hazá já ba. Má sok pedig a visszaü ti kö ltsé g hí já n elszegő dtek a gazdag farmerekhez. A XX. szá zad elejé n Dé l-Ameriká ban kö zel 20 ezer ukrá n é lt.