A császári Emsi rendelet

Mihajlo Juzefovics ukrá n szá rmazá sú poltavai fö ldesú r, a kijevi fő kormá nyzó magas beosztá sú hivatalnoka a 70-es é vekben ajá nlotta a cá rnak, hogy fokozzá k az ukrá n nyelvet tiltó inté zkedé seket, mert akik né pszerű sí tik, azok kö ztá rsasá gi rendszerű szabad Ukrajná t akarnak hetmannal az é lé n.

A cá ri ö nké nyuralom vé delmező jé t Pá tervá rra hí vtá k, ahol felvetté k az ú jonnan szervezett titkos bizottsá gba, melynek az volt a feladata, hogy inté zkedé seket dolgozzon ki az ukrá nbará tok ellen. Csaknem egy é vig mű kö dö tt a bizottsá g, é s arra a kö vetkezteté sre jutott, hogy ha megengedik a kü lö n irodalmat az egyszerű ukrá n né p nyelvé n, ez erő s alapot adna ahhoz a meggyő ző dé shez, hogy lehetsé ges Ukrajna elszakadá sa Oroszorszá gtó l.

Az ukrá nsá g elleni harc a titkos bizottsá gnak annyira fontos é s siető s volt, hogy a cá rt mé g a né met ü dü lő vá roská ban, Jemsben pihené se é s gyó gy­kezelteté se idejé n is bá torkodtak megzavarni. II. Sá ndor, akit aggasztottak az ukrá n nemzeti mozgalomró l é rkező hí rek, kegyesen fogadta a bizottsá g kü ldö tteit é s azonnal, 1876. má jus 18-á n alá í rta Juzefovics hatá rozat tervezeté t az ukrá n í rá sbelisé g teljes betiltá sá ró l. Ezzel az okmá nnyal, melyet a kortá rsak Jemsi rendeletnek vagy „Juzefovics tö rvé nynek" neveztek el, megtiltottá k nemcsak azt, hogy ukrá n nyelven jelenjenek meg a mű vek é s a fordí tá sok (aká r a dalszö vegek is), de azt is, hogy az Orosz Birodalomba behozzá k a kü lfö ldö n nyomtatott ukrá n kö nyveket é s brosú rá kat. Megtiltottá k azt is, hogy ukrá n szí nmű veket adjanak elő, ukrá n dalesteket vagy irodalmi esteket rendezzenek.

III. Sá ndor tró nra lé pé sé nek első é vé ben (1881) né mi engedmé nyekre szá nta el magá t az ukrá n nemzetisé gi ké rdé sben. A belü gyminiszté rium Ukrajna kormá nyzó sá ­gaiba egy „magyará zatot" kü ldö tt szé t a Jemsi rendelethez. A korá bban engedé lyezett ukrá n nyelvű szé pirodalmi mű vek é s tö rté nelmi dokumentumok mellett megengedté k a szó tá rak kiadá sá t is, de megkö vetelté k, hogy mindezt orosz á bé cé vel nyomtassá k. Az ukrá n nyelvű szí ni elő adá sokra mostantó l kezdve a kormá nyzó sá gi hivatal adta ki az engedé lyt.

Mindemellett azonban a „Juzefovics-tö rvé ny" é rvé nyben maradt. Nem tö rö lté k el, ső t idő rő l idő re ú jabb titkos rendeleteket dolgoztak ki az ukrá n nyelv ellen. 1895-ben pl. tartalmuktó l fü ggetlenü l betiltottá k az ukrá n olvasó kö nyvek nyomtatá sá t. Az Ukrajna nevet a cá ri cenzú ra a nyomtatá sban a megalá zó „Kisoroszorzá g" elnevezé sre cseré lte fel.