Irodalom

A XV—XVI. szá zadi irodalmi alkotá sok kö zö tt vezető helyet fog­lalnak el a vallá si tartalmú mű vek. Ebben az idő szakban ú j kiadá sban jelentek meg az egyhá zi kö nyvek é s egyhá zi szemé lyek í rá sainak ú j for­dí tá sai. Petro Mohila metropolita fe­lü gyelete alatt adtá k ki ú jra a Trebniket (szertartá skö nyvet) az egyhá zi szertartá sok é s liturgiá k ö sszehango­lá sá ra, a Taní tá sok é s imá dsá gok c. gyű jtemé nyt a diá ksá g szá má ra stb.

Kiemelkedő XVI. szá zadi ukrá n kö l­tő knek szá mí tottak a lengyelorszá gi humanista kö lté szet megalapozó i: Pavlo Ruszin, aki egyben az első ukrá n humanista kö ltő is, mű veinek gyű jtemé nyé t 1509-ben Bé csben ad­tá k ki;

Szevasztyjan Klenovics, a Roksolania (azaz: Ukrajna) c. latin nyelvű kö ltemé ny szerző je (1584).

Sztanyiszlav Orihovszkij przemysli tö rté né sz é s filozó fus, aki a krakkó i egyetem elvé gzé se utá n Né metor­szá gba ment, ahol kö zelebbrő l meg­ismerkedett Luther Má rtonnal, a re­formá ció megalapozó já val. Mű vei: Pé ldá s alattvaló, Beszé d I. Zsig­mond temeté sé n, Intelmek Zsigmond Á gost lengyel kirá lynak stb. Mű veiben vitá zott a katolikusok­kal, vé delmezte a pravoszlá v hitet, bí rá lta a nemesek ö nké nyeskedé sé t. Mindannyian lengyel vagy latin nyelven — a reneszá nsz­kori Euró pa felső oktatá si é s tudomá ­nyos nyelvé n — í rtak.

M. Szmotrickij nyugat-euró ­pai egyetemeken szerzett vé gzettsé ­get, 1610-ben lengyel nyelven í rta meg Trenos (sirá m) cí mű mű vé t. Ebben a pravoszlá v egyhá z hanyat­lá sá nak ké pé t festette meg a kato­licizmus é s az unitarizmus nyomá sa alatt.

Ebben az idő szakban a pravo­szlá v hit legodaadó bb vé delmező je Ivá n Visenszkij volt (1550—1621). Latinos-lengyeles mű veltsé gű emberekkel kerü lt kapcsolatba, kö zel á llt a pro­testá nsokhoz is. Elké pzelé se a hatalmasok né lkü li egyhá zró l kö zel á llt a reformá ció eszmé ihez.