Az 1659. évi perejaszlavi felkelés

A győ zelem I. Vihovszkij hetmansá gá nak legnagyobb sikere volt. Kö zben aktivizá lta tevé keny­sé gé t az ellenzé k. Felkelé st ké szí tettek elő a hetman ellen. Ahetman ellenes fel­kelé st elő ké szí tő kozá k elö ljá ró k kö ­zö tt volt Jakim Szomko, Vaszil Zolotarenko, Ivá n Szirko, Ivá n Brjuhoveckij stb. Ellenezté k a het­man lengyel orientá ció já t, de ugyan­akkor fé ltek a moszkvai á llammal való konfliktustó l is. A hetman ellenes felkelé s Perejaszlavban robbant ki. Timis Cicjura perejaszlavi ezredes ellenő rzé se alá vonta a vá rost, majd segí tsé gü l hí vta az orosz katonasá got. A felkelő k el­foglaltá k Nyizsint, Korszunyt é s né ­há ny má s vá rost. Az orosz csapatok meg­indultak Perejaszlav, Nyizsin, Poltava felé.

I. Vihovszkij hetman ne­hé z helyzetbe kerü lt. Jurij Hmelnickij elhatá rozta, hogy é l a lehető sé ggel. A szicsbe elkü ldte szolgá já t, Ivá n Brjuhoveckijt azzal, hogy bepanaszolja I. Vihovszkijt, mintha az erő szakkal fosztotta volna meg hetmansá gá tó l, amelyre a seregek vá lasztottá k meg é s az apai á ldá s emelte. A lengyel­ellenes beá llí tottsá gú zaporizzsjaiak rö viddel ezutá n nem sokkal hetmanjukká vá lasztottá k J. Hmelnickijt.

Jurij Hmelnickij má sodik hetmansá ga (1659-1662)

Az ú j hetman első politikai lé ­pé se a hagyacsi szerző dé s semmissé té tele volt. Jurij Hmelnickij kö ré apja tapasztalt bajtá rsai gyű ltek: Petro Dorosenko, Ivá n Kovalevszkij, Ivá n Szirko, a Zaporizzsjai Szics kisatamá nja é s má sok. Moszkva felé kö zeledett. A kozá k vezeté s ré szé rő l a cá r hatalma alá való visszaté ré s kö ­vetelmé nye volt a hetmani hatalom nagyobb szabadsá ga, az ukrá n egy­há znak a moszkvai patriarchá tustó l való fü ggetlensé ge é s a cá ri csapa­toknak az ukrá n terü letekrő l való kivoná sa. A hetman 1659-ben a Perjaszlavi cikkelyekben szerző dé st kö tö tt az oroszokkal. A Má rciusi cikkelyeken alapult, de jobban korlá tozta a hetman hatalmá t a bí rá skodá s é s a kö zigaz­gatá s ké rdé seiben. A hetman nem lé tesí thetett nemzetkö zi kapcsolato­kat, a kijevi metropolita a moszkvai patriarchá nak lett alá rendelve, az ez­redesek é s a legfő bb sztá rsina meg­vá lasztá sá nak joga a taná cs hatá s­kö ré be lett utalva. A cá ri vajdá k é s a katonasá g nemcsak Kijevben, hanem Perejaszlavban, Nyizsinben, Csernyihivben, Braclavban, Umanyban is megjelent. A katonasá g ellá tá sá ró l a lakossá gnak kellett gondos­kodni. Kü lö n pont á llapí totta meg, hogy minden ukrá nnak joga van a panaszá val kö zvetlenü l, a hetman megkerü lé sé vel, a cá ri kormá ny ké p­viselő jé hez fordulni. Ez ahhoz veze­tett, hogy a hetman elveszí tette az esemé nyek ellenő rzé sé t.